Mi az ÁSZF?
Miért alkalmazzák és hogyan válik a szerződés részévé?
-
Dr. Ling Norbert
A válasz a tömeges, sok ember részére történő szolgáltatásokban rejlik. Ekkor ugyanis nem lehetséges, hogy minden egyes személlyel külön-külön tárgyalják meg a szerződési feltételeket. Gondoljunk csak bele, hogy is nézne ez ki, amikor bankszámlát nyitunk, vagy az új lakáshoz megkötjük a gázszolgáltatóval a szerződést, esetleg villamoson szeretnénk utazni.
Az ÁSZF, vagyis Általános Szerződési Feltételek
Az Általános Szerződési Feltételek olyan szerződéses rendelkezések, feltételek, melyeket a kibocsátó (általában egy, a piacon jelenlévő szolgáltató, nagyvállalat) egyoldalúan határoz meg, több szerződés megkötése céljából.
Nézzünk tehát konkrét példát az ÁSZF alkalmazására
- Bankszámla szerződések
- Internetes vásárlások során adott tájékoztatók
- Telefon előfizetés
- Utazási feltételek
…és még hosszan sorolhatnánk.
Mit tartalmazhat az ÁSZF?
Amikor az üzleti élet szereplője alkalmaz nagy tömegben megkötendő, akár külön-külön is, de összességében véve bizonyosan nagy értékű szerződések létrehozása érdekében általános szerződési feltételeket, akkor ezek egészen bizonyosan túllépnek a jogszabályi rendelkezések puszta megismétlésén. Azaz a szerződési szabadság (tartalom kialakításának szabadsága) adta lehetőséggel élve, az általános szerződési feltétel alkalmazója számára előnyös jogi feltételeket rögzítenek.
Mivel tömeges igényeket kell kielégíteni, ezért van törvényi lehetősége annak, hogy valaki ÁSZF alapján kössön szerződést. Ne ijedjünk azonban meg, hiszen ilyen esetekben a törvény fogyasztóként fokozottan véd bennünket.
Az új Polgári Törvénykönyv szabályai sem változtatnak azon a polgári jogi tételen, hogy a felek között szerződés akkor jön létre, ha a lényeges, vagy lényegesnek minősített kérdésekben megállapodnak.
Ezzel szemben, az általános szerződési feltétel segítségével létrejövő jogügyletek egyik alapvető sajátossága, hogy a szerződési tartalom – jellemzően túlnyomórészt – az egyik fél által kerül meghatározásra (a blankettában). Ilyenkor a szerződést teremtő konszenzus úgymond „megkettőződik”, abban az értelemben, hogy a szerződésnek van egy olyan része, amely egyedi megállapodásnak minősül, a másik része pedig maga az általános szerződési feltétel (illetve, ami a blankettatartalomból a szerződés részévé válik.)
Minden általános szerződési feltétel útján létrejövő szerződésre igaz, általános érvényű tétel, hogy a klasszikus alkufolyamat elmaradásával megszűnik szerződési érdek ütköztetése, kiegyensúlyozása. Hiányzik a jogok és kötelezettségek szerződési egyensúlyának a garanciája.
Garanciális szabályok az ÁSZF alkalmazásában
Az általános szerződési feltételek alkalmazójával szerződő félnek többnyire nincsen lehetősége arra, hogy a blankettától eltérjen, sem abban az értelemben, hogy az egyedi szerződés megkötése mellett a blanketta elutasítása mellett döntsön, sem abban az irányban, hogy egyes blankettaelemekkel szemben kifogást emeljen, más szöveget vagy más szerződési feltételt javasoljon. Ilyen helyzetben a szerződő fél szabadsága csak a szerződés meg nem kötésének szabadságára terjed ki, de tartalomalakító lehetősége gyakorlatilag nincsen.
A jogalkotás felismerte a szerződési egyensúly felborulásának ezt a tömeges lehetőségét, s hogy az ügyleti akarat a blankettával szemben bizonyos védelemben részesüljön, a szerződési konszenzus létrejöttének folyamatába szigorú feltételeket épített be.
Garanciális szabály, hogy a szerződéskötés előtt megismerhessük ezeket a feltételeket és azokat el is fogadjuk. Vagyis követelmény, hogy ezeket a fogyasztók számára elérhető helyen kell közzétenni. Például kifüggeszteni az üzletben, elhelyezni a cég honlapján, vagy akár külön tájékoztatóként átadni. A lényeg, hogy ahhoz bárki könnyedén hozzáférhessen, azt megismerhesse.
Bizonyos szerződési feltételek esetén nem elegendő, ha az ÁSZF előzetes megismerhetőségét biztosítják, hanem kifejezett tájékoztatásra is szükség van.
Mikor kell külön tájékoztatás?
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól, vagy a szokásos szerződési gyakorlattól.
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
Az ilyen feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha a másik fél a külön tájékoztatást követően tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerhette és kifejezetten elfogadta.
Szintén garanciális szabály, hogy a fogyasztóval kötött szerződés esetén, ha szerződés teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre lehet jogosult a vállalkozás, akkor a többletkövetelésre vonatkozó feltételekről a fogyasztót külön tájékoztatni kell, ugyanis az ilyen feltétel akkor válik a szerződés tartalmává, ha azt a fogyasztó – erre vonatkozó külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.
Dr. Ling Norbert
ügyvéd
Megosztás:
Jelen blogcikk kizárólag általános tájékoztatás céljából készült, nem minősül jogi tanácsadásnak, nem használható jogi szakvéleményként, vagy állásfoglalásként. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak. Amennyiben konkrét ügyben szeretne segítséget kérni, elérhetőségeinken állunk szíves rendelkezésére.
Legutóbbi bejegyzés
kategóriák
Jogi segítségre van szüksége?
Keressen bizalommal elérhetőségeink bármelyikén
- (+36 20) 258 77 99
- iroda@drlinglegal.hu